A láz értelme, evolúciója

A természet evolúciója egy stabil, szervezett hőháztartás felé fejlődött. 

Az ember, mint minden emlős, saját hőháztartással rendelkezik. Ám vannak olyan ősi társas szerveződésű állatok, melyek számos egyedből állnak, és egy olyan rendszert működtetnek, melyben sok más tulajdonság mellett élőhelyük hőmérsékletét kiemelt fontosságúként gondosan és hihetetlen szervezetten szabályozzák.

A hangyaboly központi hője évszaktól függően (15-)25(-35)°C.

Komplex szabályozással rendelkezik. Mélység, páratartalom, térnagyság, járatok elzárhatósága által (125). 

A darázsfészek átlaghőmérséklete nyáron kb. 30°C

A méhkaptár átlagos hőmérséklete: 37°C  (25-40°C) 

Az állandó testhőmérséklet szabályozása az embernél

Enzimek segítségével zajló élettani folyamataink 37 fok körüli hőmérsékleten működnek optimálisan.  

Az ember normális maghőmérséklete 36,5 és 37,5°C között állandó, a környezet hőmérsékletétől független. A hő generálásához tápanyagot éget el, izommunkát végez, a hő leadásakor pedig párologtat és sugároz. Sem a túl magas, sem a túl alacsony hőmérséklet nem kedvez az életfolyamatoknak. Az emberi test egy szabályozott fűtő berendezéshez hasonlíthatóan fűt: kazán, központi kapcsoló, hideg és meleg hőérzékelők, valamint szigetelés van benne. A kazán az izmok és egyes belső szerveink (máj). A szigetelés a hajunk, szőrzetünk, bőrünk és az alatta lévő zsírpárnák. A testfelület hőérzékelőinek jelzései eljutnak az agyban lévő hűtő- és fűtőközpontba. A központi idegrendszer a kapcsoló, érzékeli a rajta átáramló vér hőmérsékletét. A törzsizmok és az agykéreg felől is érkeznek hozzá információk. A hipotalamusz mint szabályozó központ utasításokat küld az agyalapi mirigynek, a szívnek, a mellékveséknek, a harántcsíkolt izmoknak, valamint az erek tágasságáért felelős központoknak. Így a finom szabályozás által testünk különböző részein a hómérséklet igen különböző. 

A testhőnek normál napi ingadozása van. Reggel a testhőmérséklet 0,5-1°C-al alacsonyabb, mint este. Csecsemőknél és idős embereknél így reggel mért 37,7°C már hőemelkedésnek számít, míg este nem (20). A testhőmérséklet napi ingadozása 0,5-1,0°C. Legalacsonyabb hajnali 1-4 óra között, a maximumot 16-19 óra között éri el. 

Ezért lép fel a láz általában estefelé, és csökken le magától hajnalra.

A testhőmérsékletet különböző tényezők befolyásolhatják. Intenzív testmozgás esetén (favágás (137), sport, hot-jóga, gyereknél hosszú sírás …) vagy hőgutánál/napszúrásnál akár 39°C-ra is felszökhet a testhő. Ez inkább hőtorlódásnak számít, mert a termelt hőt lassabban tudja csak leadni a szervezet, mint amilyen gyorsan termeli.

A láz pozitív hatásai. Hogy is van ez az állatvilág evolúciójában? 

Külső fertőző támadás esetén nő a túlélés esélye, ha meg tudja emelni az egyedi vagy társas szerveződés a hőmérsékletét. Minden látszólagos hátrányával a láz általános érvényűvé vált a fejlettebb szervezetekben az evolúció során (3,13). 

Már az egysejtűek is melegebb helyet keresnek vírusos támadás esetén.

A közösséget képező rovarok (hangyák, darazsak, méhek) is igyekeznek környezetüknél magasabb hőmérsékletet teremteni támadások ellen. 

Bizonyos guppik, ha megtámadja őket egy parazita féreg (Gyrodactylus turnbulli), úgynevezett viselkedési lázat (behavioural fever) mutatnak, vagyis a vízben melegebb hely felé úsznak, és ott maradnak egy ideig, amíg a paraziták elpusztulnak (126). 

Egy varangyos béka-fajjal (Anaxyrus terrestris) végzett vizsgálat során a rana-vírus okozta fertőzés után a békák melegebb helyeket kerestek fel, és ezáltal védettebbek voltak (152).

Hasonlót figyeltek meg zebrahalak vírusos fertőzéseinél (153) is.

Számos állatkísérletben - nagyon kevés kivétellel - a megbetegedés és az elhalálozás megnövekedett, ha fizikálisan vagy gyógyszeresen csökkentették a melegvérű állatok lázát; vagy azáltal, hogy a hidegvérű állatokat megakadályozták abban, hogy meleget keressenek fel (55,86).

Ha emlősök veszélyes fertőzés során korán és magasan belázasodnak, az megnöveli a túlélés arányát (12-14).

A láz nevezhető a melegvérűek önálló, funkcionális, egészségfenntartó, gyógyító rendszerének, szervének. Pozitív, hasznos megküzdési stratégiának, gyakorlásnak, tanulásnak tekinthető. 

Tehát bízzunk benne, hagyjuk, hogy dolgozzon, tegye a dolgát!

Ne akarjuk leküzdeni, mert a láz maga a küzdelem. Ne zavarjuk meg, ne gátoljuk, hanem kísérjük. 

A dokumentumban szereplő zárójeles számokhoz tartozó irodalmat ld. itt: Irodalomjegyzék