A láz élettani folyamatáról

A láz szervezetünk evolúciósan kialakult, kifinomult, pontosan, célzottan és bonyolultan szabályozott, egészséges védekező reakciója, mely a gazdaszervezet gyógyulásában és túlélésében hasznos és előnyös. 

A láz nem önmagában védi a szervezetet, hanem számos más immunfolyamattal együttműködve. 

Ehhez a hosszútávú védelemhez a szervezet szándékosan átmeneti, enyhe hátrányokat vállal. Ezt tesszük egy testedzés idején is.  

A testhőmérséklet megemelése energia- és folyadékigényes folyamat.  1°C emelkedés az anyagcsere 10-12%-os, és a folyadékigény 15-20%-os emelkedését igényli (2). Lásd a "Láz előnyeiről és hasznáról" szóló fejezetben. 

Bár a gyakorlatban még sok helyen nem került megvalósításra (16); általános egyetértés van abban, hogy a láz lehetséges előnyeit mérlegelni kell enyhén kényelmetlen, enyhén kimerítő hatásával szemben (17, 123).

A láz fogalma

Érdekes, hogy a láznak nincs világszerte egységesen elfogadott definíciója, 150 ország erre vonatkozó hivatalos szakmai protokolljait áttekintve a láz fogalma nem egységes.

A normál testhőmérséklet a legtöbb mebernél 36°C - 37,5°C között mozog. Néhány ország, mint pl. Japán már 37,5°C feletti hőmérsékletnél lázról beszél. Valójában a végbélben mért reggeli 37,2°C és esti 37,7°C feletti testhő számít megemelkedettnek (20). A Német Gyermekgyógyászok Társasága a lázat 38,5°C feletti maghőmérsékletként határozza meg. A 37,5 és 38,5°C közötti hőmérsékleteket "hőemelkedés"-nek nevezik. Sok protokoll már 38,0°C feletti hőmérsékletet is "láz"-nak nevez (17, 21-35).

Az érvényben lévő magyar szakmai ajánlás szerint (123):

Hónaljban mért értékek esetén (levonás vagy hozzáadás nélkül):

36-37°C normális testhőmérséklet

37-38°C hőemelkedés

38-39°C mérsékelt láz

39-40,5°C magas láz

40,5°C felett igen magas láz

Végbélben mért értékek esetén fél fokkal magasabb, azaz (levonás vagy hozzáadás nélkül):

36,5-37,5°C normális testhőmérséklet

37,5-38,5°C hőemelkedés

38,5-39,5°C mérsékelt láz

39,5-41°C magas láz

41°C felett igen magas láz

Hogyan jön létre a láz?

A láz úgy jön létre, hogy a hőtermelés fokozódik, és a hőleadás ezzel egyidőben csökken.

Az előbbit a testizomzat felgyorsult anyagcsere-folyamatai, az utóbbit a bőr vérkeringésének csökkenése okozza. Kezdetben, a láz emelkedésekor ezért sápad el, didereg a gyerek, és válik hideggé a bőre. Szélsőséges esetben szó szerint rázza a hideg, azaz reszket az izomzata. Ez az állapot addig tart, amíg a láz a szervezet által célba vett magasságot (set-pointot) el nem éri. 

Mi váltja ki a lázas reakciót? Mire reagálunk lázzal?

Ezek különböző okok lehetnek.

1. Testi okok:

• meghűlés 
• fertőzés (vírus és/vagy baktérium, egyéb kórokozó)
• fogzás (főleg az elsők előtörése során 6-8 hónapos korban)
• erőteljes fizikai aktivitás
• hőguta, napszúrás
• mérgezés

2. Lelki okok:

Gyerekeknél mind pozitív, mind negatív töltetű élmények okozhatnak hőmérséklet emelkedést. Például egy izgalmas eseményre készülődés, egy születésnapi zsúr, hosszú utazás, családi veszekedés, trauma.

A vírusok és baktériumok szaporodásához 33-35°C az optimális hőmérséklet, ami az embernél lehűlést jelent. Ilyen szempontból is jogos “meghűlésről, megfázásról” beszélnünk.

Ennek megfelelően van optimálisan lezajló láz is (többnyire 38-40°C), melynél a szervezet a leghatékonyabban pusztítja a vírusokat és a baktériumokat, illetve akadályozza meg szaporodásukat, és aktivizálja az immunrendszert.

Lefolyásáról, szakaszairól ld. az ide tartozó fejezetet.

A dokumentumban szereplő zárójeles számokhoz tartozó irodalmat ld. itt: Irodalomjegyzék